Az otthonon túl (Kisfiam)

Hívott a nagyvilág,
S te útnak indultál, kisfiam,
Oly védtelen.
Felfedezni még az új ígéretét,
Mely végtelen,
Elenged két kezem.

Ó, Apa – hallom szavad
Érts meg, itt él bennem az út
Nem tudok már várni, árnyék lett a múlt.

Ezernyi pillanat,
Ó, mindig itt marad,
Őrizve még a gyermekkor meséjét.
Felnőttként élsz tovább
Hiányod bárhová elkísér
Vigyázzon rád az ég!

Menj hát! – hallom szavam,
De a szívem ott mélyen sír,
Mit hoz majd a sors, ha mindent átír.

Refr:
Távol leszel, de életre kel benned az új,
Ha akarod, megküzdesz érte!
Kisfiam, itt leszek, és benned hiszek
Hívj, ha kell, s ne félj
Bármi is érne ezután.

Ezernyi pillanat,
Ó, mindig itt marad,
Őrizve még a gyermekkor meséjét.
Felnőttként élsz tovább,
Hiányod bárhová elkísér
Vigyázzon rád az ég!

Menj hát! – hallom szavam,
De a szívem ott mélyen sír,
Mit hoz majd a sors, ha a két kar már nem hív.

Refr:
Távol leszel, de életre kel benned az új,
Ha akarod, megküzdesz érte.
Kisfiam, itt leszek, és benned hiszek
Hívj, ha kell, s ne félj
Bármi is érne ezután.

Távol leszel, de életre kel benned az új,
Ha akarod, megküzdesz érte.
Kisfiam, itt leszek, és benned hiszek
Hívj, ha kell, s ne félj
Bármi is érne ezután.